Paul Miller várakozásait abszolút tipikusnak gondolom. Kezdetben lubickolt a sok plusz szabadidejében. Élvezet azt, hogy van ideje olvasni, sportolni egyfajta Slow life típusú életbe kezdett. Felpezsdült az élete azzal, hogy kiszakad a napi megszokott rutinból, és olyan dolgokat kellett csinálnia, amiket korábban nem. Mint amikor az ember elmegy egy hagyományőrző táborba. Nagyon élvezi a sok újdonságot a kilépést a megszokott hétköznapi életből, eleinte talán még az is átfut a táborozó fején, hogy könnyedén tudna így élni. Idővel azonban csak el kezd hiányozni a már megszokott kényelem az egyes dolgokkal kapcsolatban. Az új élet előbb vagy utóbb, már nem lesz annyira új ugyanolyan monotonná válnak majd a napjaink mint korábban voltak, csak más tevékenységek fogják megtestesíteni a monotonitást. Ugyanúgy kialakulnak az embernek az abba a környezetbe illő rossz szokásai, ha valaki lusta volt, akkor az is marad.

Amikor az ember valami olyan dolgot akar változtatni az életében, ami jelentős újítást hoz a korábbiakhoz képest, akkor nagyon elszánt. Lehet az valami sokkal egyszerűbb dolog például sportos életmód vagy akár fogyókúra. Elszántak vagyunk és nagyon tudjuk hogy mit fogunk csinálni, pont olyanok lennénk mint amilyen Paul volt. Ha az emberben nincs meg a kellő kitartás akkor nem lesz képes hosszú távon tartani az elhatározását.

Ha internet nélkül kellene élnem, úgy gondolom, hogy hasonló utat járnék be, mint Paul. Azt gondolom sokat olvasnék, sportolnék, megtanulnék hangszeren játszani. Úgy érezném, hogy más vagyok, mint a többi ember, hogy engem fel kell hívni, nem csak küldeni egy e-mailt. Belevetném magam olyan dolgokba, amikbe eddig nem fogtam bele mondván nincs rá időm. Offline állapotban azt érezném, hogy állandó lemaradásba vagyok a környezetemhez képes, mintha kikerültem volna az állandó friss információáramlásból. Hiányozna az az egyszerűség, amiben az ember felnőtt, hogy minden, amire kíváncsi ott van karnyújtásnyira. Bonyolultabbá válna az élet.

Megosztás a facebookon